Blog

Disznóvágás mint hagyomány
Régen, és néhány helyen még ma is a disznóvágással biztosították a háztartás évi hús- és zsiradéktartalékát kis, és nagy zsírosbödönben. Számos olyan korszak volt, amikor különböző okokból - politikai nyomás, gazdasági érdekek ütközése, szemléletváltás az egészséges életmód kérdésében, megváltozott életmód és életkörülmények - háttérbe szorult a házi disznóvágás gyakorlata. Manapság a legtöbben boltban, hentestől vásárolnak húst és húskészítményeket, de egyre többen kedvet kapnak hozzá, hogy egyedi, házi, családi, kézműves termékeket vásároljanak, és sok családnál, főleg vidéken a napi étkezés alapja a télen levágott és feldolgozott hízó.
Téli disznóölés
A házi disznóvágást általában a téli hónapokra időzítették régen is és manapság is. A hideg idő beálltát követően novembertől február végéig a legalkalmasabb az idő. Ennek a legfőbb oka, hogy az állat felbontása ilyenkor biztonságos. A felbontott húsok állás közben jól kiszellőznek, és nem kell a hús romlásától sem tartani.
A hagyományos disznóölés során a nyaki ütőér átvágásával kivéreztetik az állatot (ma már, az emberségesebb bánásmód érdekében előbb el kell kábítani a disznót). Egy 150 kg körüli sertésnek 4,5-5 liter vére van. Ezt egy nagy edényben felfogják, és folyamatosan sóval keverik el, megakadályozva az idő előtti alvadást. Ebből készül reggelire a hagymás vér és később a nap folyamán a véres hurka.
Ezt követően a szőrt perzseléssel távolítják el. Ennek módja a régi időkben az volt, hogy szalmával borították be az oldalára fektetett, állatot majd meggyújtották a szalmát, és egy vasvillával folyamatosan igazgatva az égő szalmát a perzselést addig kell végezni míg pirosas színűvé pörkölődik a bőr, ezt követően forró vízzel leöntik és tökéletesen tisztára dörzsölik a bőrt. A perzselést helyettesítő forrázás a német lakosságú vidéken volt jellemző, ennek következtében viszont előfordulhat, hogy a bőr rágóssá, a szalonna keménnyé, gumiszerűvé válik.
A XIX. század végéig a bontás kizárólagos módja az úgynevezett órjára bontás volt.
A megtisztított állatot bontóasztalon a hátára fektetik, és négy lábát kihasítják. Ezután hasra fordítják, a gerincoszlop két oldalán hosszában átvágják a szalonnát. A nyakszirttől jobbra és balra, a fülek alatt a szájig bemetszik, és többnyire rögtön le is választják a fejet. Ezzel a szalonna a vállnál is meg van bontva. Ezután lefejtik mindkét oldalon a szalonnát az állat hátáról, oldaláról, egészen a hasig, és jobbra-balra kiterítve hagyják. Fejszével elválasztják a gerincet a bordáktól, s az órjának nevezett gerincoszlopot a farokkal együtt kiemelik. Kétfelé terítik az oldalast és kiszedik a belsőségeket előbb a mell-, majd a hasüregből. A gyomor és a belek eltávolítása után fejtik le a hájat és a hájról a fátylat. Az oldalasokat kiemelve a bontószéken csak szalonna marad az állal. A hasaszalonnán, a háj alatti részen fekvő hús a disznó nyula, nyúlja. A hús és a szalonna darabolásában, tartósításában tájegységenként eltérő megoldások szokásosak.
A másik módszer az úgynevezett karajra bontás. Az állatot állványra akasztják, a bontást a hason kezdik, a gerincoszlopot kétfelé hasítják. Ez az eljárás a magyar parasztháztartásokban a 19-20. század fordulójától jelentkezik szórványosan.
Korábban többet tartottak meg füstölt húsnak. Sózni-füstölni szokták a fejet, az orját, a két oldalast, az oldalasokról a hátgerinc mellett leválasztott hosszúpecsenyét (fehérpecsenye, kanászpecsenye), a nyúlját, a lapockákat, két darabban a medencecsont izomburkolatát és a végtagokat, a sonkát, csülköt. Manapság már sok minden kerül a fagyasztóba is.
Munkamegosztás
Parasztháztartásban a disznót a gazda öli meg és bontja. Régen böllért a nagygazdák presztízsből, mások csak egészséges férfi családtag hiányában hívtak.
Disznóölésnél férfimunka a perzselés, a tartós töltelékek elkészítése, a hús és szalonna sózása. Női munka a béltisztítás, a hurka és gömböckészítés, az abálás, a zsírsütés, valamint a munka végeztével sorra kerülő disznótor ételsorának elkészítése, és a kóstoló összeállítása.
Sokfelé egy meghatározott színhúsdarab, a pecsenye a kanász, kondás disznóölési járandósága volt, ez a kanászpecsenye vagy pásztorpecsenye.
Disznótor
A disznóölést követő vacsora a disznótor. Az elfogyasztott ételek alapját a levágott disznóból frissen készült húsos ételek teszik. Tájegységenként, házanként is eltérő mi kerül az asztalra.
Békés megyében, Köröstarcsán orjalevest főznek, vagy tejfölös veselevest, töltött káposztát a kolbászhúsból, néha lucskoskáposzta is kerül, fokhagymás pecsenye sül, a hurka és a kolbász, na meg a hájas tésztából a pogácsa és a lekváros papucs. Készítenek véres, kukoricakásás, és rizses hurkát, abált szalonnát, disznósajtot
Régi szokás, hogy a segédkezőkön kívül a szomszédokat, közeli rokonokat is meghívták, egész családokat, házaspárokat gyerekekkel együtt. A családias jelleg kizárta a régen a mulatságokon szokásos lányok-legények közti enyelgést, udvarlást. Evés-ivás, borozgatás, vidám hangulat volt jellemző a disznótorra. Elsőrendű alkalma a közös dalolásnak, alkalom a tréfálkozásra, mesélésre. A hangszeres zene és a tánc nem volt jellemző a disznótorra.
Ez most sincs máshogy! „A nap végére mindenki elfárad, és jó érzéssel ül le enni. Megkóstolnak mindent és megállapítják, hogy a tavalyi más volt, ez most sokkal jobb, holott a recept, az adagolás ugyanaz. Az éjszakába nyúló kóstolgatás beszélgetéssel, sokszor vitával végződik, bár mindig akad olyan, aki már a vacsoraasztalnál elalszik. Jó volt együtt lenni!”

Hőálló edények, ételtároló edények használhatósága a háztartásokban
Minden háztartásban felmerül az a kérdés, hogyan is tegyem be a hűtőbe a félig felbontott, megevett, ételeket, hogy megőrizze aromáját, ízét, illatát, frisseségét, állagát...stb.
A megfelelő válasz ma már a piacon sokrétű választ kapunk eme felmerült igényünkre az üveg hőálló ételtárolókkal. praktikuma a hőálló edényeknek, hogy nem csak a hűtőbe tehetjük be hűtés céljából, de ugyanúgy melegíthetünk benne a mikróba betéve. Vagy akár mivel hőálló edényekről van szó, elkészíthetjük benne a családnak szánt ebédet is otthon a sütőben. Pl. egy fantasztikus tésztát, süthetünk ezekben a hőálló edényekben húsokat, zöldségeket, de szuper kacsasütők, sültcsirke sütők is megtalálhatóak ma a piacon ugyanilyen hőálló edényből.
Ma már ezekenek a hőálló edényeknek számtalan fajtája van, formában ugyanúgy megtalálhatóak kerek hőálló edények, és szögletes hőálló edények is. A praktikuma mindegyiknak sokrétű, általában már tetővel is el vannak látva ezek az edények.
PIZZA ahogyan mi csináljuk
Néhány egyszerű lépést kell csak követned, amit -ha először csinálsz pizzát otthon- , érdemes betartani !
-Első lépés a tészta dagasztása, illetve a kelesztés. Itt meg kell jegyeznem, hogy minden kézzel történik !! Az igazi olasz pizzakészítők egyenesen bűnnek tartják a gépi dagasztást ! Tehát felejtsd el a konyhai kütyüket (ugyan a végeredmény ugyanaz lesz),robotgép, kenyérsütő, bla,bla... Ne sajnáld a kezed, nyúlj bele bátran, szerintem sokkal élvezetesebb ha "kézzel fogható" élményed van :-)
-Második lépés : a tészta pihentetése. Frissen is felhasználható a tészta, de tapasztalataim szerint sokkal ízletesebb, és olaszosabb lett, ha zárható hűtő-tároló dobozban pihent.
-Harmadik lépésben a már megkelt tésztát formázzuk nyújtófával, ha gyakorlottabbak vagyunk, kézzel is dolgozhatunk.Alaposan lisztezzünk alá, mert leragad a munkalapra, és szakadni fog. A tésztával gyengéden, de határozottan bánjunk :-) A jó tészta nyúlik, és nem szakad, most helyezzük rá a pizzasütőnkre.
-Negyedik mozzanatunk az előkészítés fázisa. A megfeleleő méretű,alakú tésztánkra pakolhatjuk a finomságokat :-) Igyekezzünk ,hogy a lehető legkevesebb időt töltse így a pizzánk, ugyanis a paradicsomszósz, és a rávalók átáztatják tésztánkat, és tocsogós lesz a közepe..Minden pizza ízét és egyéniségét a feltétek adják meg. Ez ízlés dolga, és tulajdonképpen mindenkire rá van bízva, hogy mivel pakolja meg a pizzáját.
-Ötödik, és egyben utolsó momentum : Irány a forró sütőbe ! Mondom Forró ! :-) A házi pizza készítése során az utolsó lépés a pizza sütése. Ez legalább olyan fontos, mint az eddigiek, rengeteg múlik a megfelelő hőmérsékleten és sütésen. Sajnos ugyanolyan nem lesz, mintha fatüzelésű kemencében, de lehet majdnem olyat sütni! Nápolyban a kemencék hőmérséklete 485 C -fokon dolgozik, ez szó szerint pár perc sütési időt vesz igénybe. Otthoni berendezéseink 250-300 C-fokra van kalibrálva, ezt használjuk is ki :-)
Továbbiakban nem maradt más mint hogy felszeleteljük a pizzavágónkkal, és elfogyasszuk, jó étvágyat hozzá!
Hova is kerüljön az a fránya pohár ha otthon terítünk, de milyen pohár is kell még?
A legtöbb otthoni vacsora, vagy ebéd alkalmával nem kerítünk nagy feneket a terítésnek, vagy a tálalásnak, egyszerűen örülünk annak, ha a család tagjai időt tudnak szánni a közös étkezéshez. Egy átlagos napon a vizespohár mellé nem is nagyon kerül másmilyen pohár, sőt, sokszor az ünnepnapokon elfogyasztott bor vagy pezsgő is jobb híján a kiürített vizespohárból fogyasztódik. Pedig, sokkal élvezetesebb a megfelelő pohár, gondoljunk csak bele, mennyire imádjuk a borospohárból kortyolgatni az émelyítő nedűt, amikor egy étterembe látogatunk. Nem azt mondjuk, hogy mindenféle borhoz, koktélhoz, rövidhez és alkoholmenteshez legyen otthon pohárkészlet, de az alap darabokat azért illik beszerezni.
Ha már pénzt költünk az italra, akkor maximálisan élvezzük is ki, ezt pedig csak a megfelelő pohárból lehet. A pohár ugyanis nem pusztán az esztétikát szolgálja, hanem az ital aromáján is képes változtatni. Ha ittunk már pálinkát whiskey-s pohárból és ha kóstoltuk ugyanazt a nedűt a megfelelő pohárból, akkor tudjuk a különbséget. Hasonló a helyzet a borokkal is, nem hiába különítik el az édes borok, száraz borok és rozék, vörösborok és a pezsgők poharait. Az, hogy például egy étteremben, vagy egy bárban mibe töltik az alkoholt, rengeteget elárul a hely minőségéről, igényességéről és a személyzet hozzáértéséről is. Nem hiába találunk 4-5 poharat egy Michelin-csillagos étterem megterített asztalán és nem hiába történik meg, hogy egy kocsmában még csak nem is talpas pohárba töltik a bort. Ismerkedjünk a poharakkal és szerezzünk be otthonra is legalább egy talpas pohár, egy pálinkás pohár és egy rövides kollekciót.
Első szabály, hogy kerüljük a színes poharakat, hiszen az ital színe is sokat elárul a minőségről, amit csupán kristálytiszta, átlátszó pohárban lehet látni. Érdemes azt is megjegyeznünk, hogy a talpas pohár szárának is van funkciója, méghozzá az, hogy ott fogjuk a poharat, hogy ne melegítsük kezünkkel a pohár tartalmát. Sőt, a kelyhen látható ujjlenyomatok az esztétikai élményen is rontanak. A vörösboros és a fehérboros pohár közötti legalapvetőbb különbség, hogy a vörösboros pohár nagyobb kelyhű és magasabb, míg a fehérboros alacsonyabb pohár és a kelyhe is kisebb. Az ideális borospohár szája szűkebbnek kell, hogy legyen, mint a legszélesebb pontja. Ez miatt élvezhető leginkább a bor illata a levegőztetés után. Az sem mindegy, hogy mennyi bort töltünk egy pohárba, a pohár legszélesebb pontja legyen a mérték. Ez azért fontos, mert a borkóstolásnál a bort megpörgetni csak így lehet, illetve a visszacsorgó bor a testességről árulkodik, a bor színét pedig a poharat megdöntve lehet legjobban látni. A vékony falú pohár az ideális, ugyanis a bor kitöltéskor rögtön átveszi a pohár hőmérsékletét.
A pezsgőhöz válasszunk magas szájú poharat, amely szűkül. Ez azért fontos, mert a szénsav gyöngyözve távozik és a buborékok a kehelyben jobban láthatóak. Azt jól tudjuk, hogy a pezsgő minőségét a buborékok jelentik. Minél magasabb a pohár, annál tovább élvezhető az illat és az élvezeti érték. Érdemes kevesebbet tölteni, mert a pezsgő hidegen ízletesebb.
A fehérborokhoz és a rozékhoz arányosan karcsú, körülbelül 20-22 cm magas, szépen ívelt kelyhű poharat érdemes választani, bár természetesen a borszakértők a legtöbb fajtához más típust ajánlanak. Ismerjük a chardonnay-s és a rizlinges poharat külön. Az édes fehérborokhoz általában azért más a pohár, ezeknek inkább kisebb a kelyhe és alacsonyabbak is.
A vörösboros pohár azonban sokban különbözik a fehérborostól. Itt a lényeg a kehely méretén van, a kehely nagyobb és szélesebb. Itt is két alaptípust ismerünk, a burgundit és a bordeaux-it.
Élvezzük az italok minőségét kiváló pohárból.
Öntöttvas edényekről bővebben
Biztosan nem kell senkinek sem magyaráznom, hogy az öntöttvas edény nagyszerű dolog. Dédanyáink és nagyanyáink még napi szinten használták. Kiválóan és egyenletesen tartja a hőt, bármely típusú tűzhelyen használható, beleértve az indukciósat is. Ma már van zománcozott változata is, ezért a karbantartása is könnyű, nem kell a rozsdásodástól sem tartanni. A Le Creuset flancos öntöttvas edényei sokak vágya, méregdrágán lehet csak hozzájuk jutni, mintegy 50000 Ft körüli áron szerezhető be újonnan a szép színesre zománcozott, dizájnos edény. Talán sokan nem tudják, de Magyarországon is gyártanak öntöttvas edényeket, még színesre (piros, sárga, zöld) zománcozott változatban is. Igen kedvező áron hozzájuk lehet jutni, ha valaki nem hajlandó, vagy nem tud a márkanévért tetemes összeget kifizetni. Kis böngészéssel a neten, pár ezer forintos áron is találhatunk.
Én is régóta terveztem egynek a beszerzését, de hogy a vágyaim tárgya lett volna, az túlzás. Mindenesetre nemrégiben a bolhapiacon bukkantam rá egyre, kitűnő állapotban. A mérete is pont megfelelő, 2,5 literes űrtartalmú, belül fehér zománcozással, kívül sötétszürke védőbevonattal. Ez a szín, mintha nekem lett volna kitalálva, hisz egész konyhafelszerelésem ezen a színvilágon alapszik. Természetesen azonnal lecsaptam rá, és 1300 Ft-ért lettem a tulajdonosa. Azóta szinte állandóan üzemben van, ebben főztem a húsvéti sonkát is. Nagyon jó pörköltfőzéshez, olyan sűrű selymes leve lett az őzpörköltnek, mintha bográcsban főztem volna. Egytálételekhez is jól használható.
Ideális edény a lassú főzéshez is.

Étkészletek fajtái
Kerámia étkészletek:
Churchill Jacobean 19 részes kerámia étkészlet
Churchill Victorian Orchard 19 részes kerámia étkészlet
Churchill Arctic white 19 részes kerámia étkészlet
Churchill Brook Green Chelsea 19 részes kerámia étkészlet
Churchill Brook Blue Chelsea 19 részes kerámia étkészlet

Mikor kell nekünk egy étkészlet?
Soha nem gondolkozunk el rajta, és nem fogalmazódik meg bennünk, hogy nekem most egy étkészlet kell.......kivéve akkor amikor, jönnek a szüleid, lakásvató van, karácsony, húsvét, ballagás, névnap, születésnap.....és sorolhatnánk még. Igen sok-sok oka van amikor megfogalmazódhat ez a kijelentés: most kell egy étkészlet, sok esetben legalább kettő...
Mert amikor a döntés megszületett, hogy kell mert nincs mibe feltálalnunk az ételt a sok-sok nevezetes napon, akkor el kell gondolkodnunk hamar rajta kiket is hívtunk meg, és mennyi főnek kell hogy tálaljunk.
A legtöbb étkészlet 6 főre szól, 6 db mélytányérból, 6 db lapostányérból, 6 db desszertes tányérból, és sok estben van mindíg egy plusz, amit ha terítünk hamar szükségét is érezzünk egy-két leveses és kínáló tálra még szükségünk lehet, na ez álltalában a plusz 1 db.
De mi van akkor, ha velünk együtt nem csak 6 fő ül a terített asztalhoz? Jó megoldás lehet hogy a kíván étkészletből, vagy egyből két szettet szerzünk be, vagy manapság már vannak 30 részes étkészletek, 38 részes étkészletek, és akár 44 részes étkészlet is megtalálható ma már a piacon.
Ha már a döntésnél tartunk, az csakcsak megemlítendő, hogy milyen étkészletet is szeretnénk? A döntésnél a teríték számán felül azért vannak más fontossági tényezők is... meglátni és megszeretni, igen így is szokott lenni, illetve beszélhetünk még praktikumról, hogy színben passzoljon, szögletes legyen vagy inkább hagyományos forma, színes, mintás egyszínű, a mélytányérja jó mély legyen, vagy annyira nem fontos... el lehet veszni hamar az adatok, és igényeink sűrűjébe.
Manapság nagyon kedvelt a szögletes étkészlet forma, illetve színekben a fekete-fehér kombináció vált népszerűvé. De emelltt a vonal mellett még mindíg teret hódít a hagyományos értékekre alapuló kerámia étkészletek mint a nagyon jó angol porcelán étkészletek egyike a CHURCHILL.